unDOGmatik

unDOGmatik

Nem tisztel? Rossz kutya?

2022. június 23. - unDOGmatik

370aa0d1-67ef-4764-a761-ba35eae904fd.jpegSokszor elvárás a kutyával szemben, hogy tisztelje a gazdáját, szóval beszélgessünk pár szóban arról, mi a helyzet ezzel és az ehhez hasonló igényekkel. Nem is kell ennyire elvont fogalmakig elmenni, nézzük először meg milyen az a „rossz kutya”. Rág? A kutyáknál ez egy meglehetősen természetes dolog, van lehetőség arra, hogy leszoktassuk róla, vagy megtanítsuk, mit rághat és mit nem. Ürüléket eszik? Lehet undorítóan hangzik, de számukra természetes, és emellett a világ egyik legmenőbb kávéja lényegében a cibetmacska ürüléke, szóval... Nem jön, amikor hívja a gazda. Hát… ettől nem lesz rossz kutya. Valószínűleg valami sokkal fontosabb dolga akadt, valami sokkal érdekesebb helyzetben. �

Szerintem rossz kutya nem létezik, és nem is nagyon érdemes címkézni, inkább a viselkedést érdemes alaposan megvizsgálni, és kitalálni, hogyan lehet változtatni rajta (vagy rajtunk), ha szükséges. Az, hogy valaki jó vagy rossz, nem egy viselkedés.

ed7a30e1-6744-4dfb-9c92-ec6aa0bf806c.jpegHa a kutyát felelőssé tesszük a tetteiért vagy azt várjuk, legyen tisztában azzal, hogy „rosszat” csinált, akkor erkölcsi döntéseket várunk el tőle. A kutyáknak azonban nincsenek erkölcseik. Nem tudnak morális döntéseket hozni, nem értik a jó és a rossz fogalmát, amit értenek az az, hogy mi a biztonságos és mi nem, mi kellemes számukra és mi nem, mi vezet eredményre, és mi nem. Nagyon káros a nevelésre és a képzésre nézve is, ha a viselkedést másnak tekintjük, mint ami valójában: az állat legjobb erőfeszítése a biztonság és/vagy a siker érdekében.

A kutyák nem rendelkeznek megfelelő idegrendszeri adottságokkal ahhoz, hogy megértsenek olyan, az ember által alkotott fogalmakat, mint a tisztelet, a jó és rossz vagy a felelősség. Ezek olyan ideológiák, amelyeknek a jelentésében még két ember sem feltétlenül ért egyet, hogyan várhatnánk el egy állattól, hogy képes legyen rá?

Egy kutya viselkedése nem személyes, nem irányul afelé, hogy a gazdát megbántsa vagy szándékosan kihívások elé állítsa. Ha ezt gondoljuk, akkor antropomorfizálunk, olyan dolgokat látunk az állat fejébe, amelyek csak az emberre lehetnek igazak, és ezzel megnehezítjük a tréninget, mert nem a valóságot, nem magát a viselkedést látjuk.

Mi emberek vagyunk azok, akik képesek a felelősségvállalásra, erkölcsre és arra, hogy tiszteljünk más élőlényeket. Tegyük ezt meg azzal, hogy először megismerjük a másik élőlényt, kommunikálunk vele és a neki megfelelő módon viszonyulunk hozzá.

Fotó:

Photo by Mikhail Nilov: https://www.pexels.com/photo/an-asian-palm-civet-sleeping-on-a-tree-branch-7723964/

Photo by Sam Lion: https://www.pexels.com/photo/adorable-dog-lying-on-floor-near-book-5732457/

 

Ha végre itt a nyár...

Hosszú nappalok, jó meleg nyár - a legtöbb ember végre pihen az egész éves hajtás után. A kisállatokkal többet foglalkoznak, a kutyák végre sokkal több időt tölthetnek a szabadban.

A nyári meleg ugyan kellemes, ugyanakkor veszélyeket is tartogat a kis kedvencek számára. Nézzük meg, mire érdemes figyelni, hogy a pihenés valóban pihenés legyen!

  • Figyeld az időjárást és ehhez igazítsd a sétáitokat. Nyáron gyorsan melegszik az idő, a magas hőmérséklet hőgutát okozhat.

(Mi az a hőguta? A hivatalos definíció szerint a hőguta a test hőszabályozásának zavara.
“A test túlmelegedésének elsődleges tünetei a szapora, ziháló lihegés, erőtlen bágyadtság, nyálzás, kitágult pupillák, habzó orr, forró testfelület.” - írja Dr. Szepes Orsolya állatorvos, a Boxivet oldalán.
Bővebben: https://boxivet.hu/nyari-oromok-a-hoguta/ )

A mellékelt táblázat a TACC (Tufts Animal Care and Condition) adatai alapján készült és segít eligazodni abban, hogy kedvencedre mennyire veszélyes az aktuális hőmérséklet.
tacc_scales_hot_temperature_ud_b.jpg

  • Soha ne hagyd az állatot bezárva az autóba. Zárt térben, nem megfelelő szellőzés mellett pillanatok alatt 50°C fölé is emelkedhet a hőmérséklet.A nyári melegben különösen fontos a hidratálás. Mindig legyen nálad elegendő friss víz a kedvenced számára is.

  • Gondolj rá, hogy a kutyád lábát nem védi cipő, mint a tiédet. A forró beton könnyen okozhat égési sérülést a talppárnákon - ha lehet kerüld el a forró talajt. Ha nem tudod megoldani, akkor javasoljuk ilyenkor a rövidebb sétát vagy otthoni elfoglaltságot (játék, környezetgazdagítás).

(A tévhit ellenére nem délben van a legmelegebb. A nyári napokon jóval tovább süt a nap, ami sokkal tovább tartja forrón a levegőt és a betont is. Mindig az aktuális időjárás függvénye, hogy melyik napon melyik a legmelegebb időintervallum.)

  • Nagy melegben a séták inkább legyen rövidebbek és ha meg tudod oldani, keresd a természetes, árnyékos helyeket. A vízparti területek (ahol hivatalosan is beengedheted a kutyát a vízbe) különösen jók ilyenkor.

  • Vízbe engedésnél is figyelj a fokozatosságra: ha kedvenced kimerült, felhevült, akkor először csak kicsit álljon a sekélyebb vízben és ha kicsit megnyugodott, akkor mehet a nagy pancsolás.

  • A kutya a száján át, lihegéssel hűti magát. Bár néhol elkerülhetetlen a szájkosár, gondoskodj róla, hogy megfelelő méretű legyen, amiben rendesen tud lihegni.

  • Használj mancsápoló krémet - nem csak télen hasznos, de nyáron is sokat segít a kiszáradt talppárnák regenerálásában!

  

Források:
TACC scales - https://vet.tufts.edu/wp-content/uploads/tacc.pdf
Dog Cliparts - https://www.vecteezy.com/free-vector/dog-silhouette
Thermometer Clipart - https://www.vecteezy.com/free-vector/thermometer
“Nyári örömök” - https://boxivet.hu/nyari-oromok-a-hoguta/

A kutyák, a tükör és az öntudat


1d240d1b-4645-4291-8eb1-a6597292dc4d.jpegYaku 1 éves múlt, javában kamaszodik, szóval van egy 26 kilós testben élő, fejben nagyjából 4-5 hónapos kiskutyám. Néhány napja a szomszédunk kitett egy kiselejtezett tükröt a lépcsőházba, amit sikerült felfedeznie – ezt mindenképpen jelnek veszem arra, hogy fejlődik az agya, és lehet még ebben az életben fel is nő.
 Nézegette magát benne, megbökte orral, a tükör megrezdült, ezen kissé meglepődött. Később a lakásban megmutattam neki, hogy nekünk is van, ha esetleg szépítkezni akar, nem kell a szomszédhoz mennie. Kis ideig foglalkozott vele csak, rám is nézett a tükörből, aztán már nem volt érdekes. Erről eszembe jutott, hogy nagyon régen, amikor még csak családi kutyáink voltak, olvastam valahol a tükörrel kapcsolatos úgynevezett MSR (mirror self-recognition) tesztről. Nem is a teszt volt a lényeg, hanem hogy a tükörteszt a kutyánál nem igazán alkalmas az öntudat igazolására. De vajon miért nem?

Ezt a bizonyos MSR tesztet 1970-ben fejlesztette ki Gordon G. Gallup Jr. amerikai pszichológus: az állatot altatásban megjelölték festékkel vagy matricával olyan helyen, amit normál esetben nem lát, majd ébredés után megmutatták neki a tükröt. Ha az állat vizsgálgatni kezdte a rajta levő jelölést, az arra utalhatott, hogy a tükörképet a sajátjának tulajdonítja, nem egy másik állatnak nézi, tehát tisztában van azzal, hogy az ő maga. Nem valami sok faj ugrotta meg ezt a kihívást, és meglepő módon nem csak emberszabású majmok, hanem az ázsiai elefánt és a szarka is. Természetesen az MSR tesztet több kritika is érte, melyek szerint az eredmény fals negatív is lehet; vannak ugyanis olyan fajok, amelyeknél nem a látás az elsődleges érzékelés szempontjából.

9d6a955b-13dd-49c1-8e91-6afcc1064cd9.gifÉs itt kerülnek képbe a kutyák, hiszen náluk a szaglás és valószínűleg a hallás is a látás előtt szerepel a listán. Ha láttatok már kölyökkutyát, aki először fedezi fel a tükröt, akkor biztosan tapasztaltátok, hogy eleinte úgy tűnik, a saját fajtársának nézi a tükörképét, akár még játszani is megpróbál vele, de az is előfordulhat, hogy megijed. Aztán normál esetben nagyon hamar megtörténik a habituáció, azaz a kiskutya hozzászokik a jelenséghez, és nem igazán érdekli többé. A probléma, ha tükörrel akarjuk megvizsgálni a kutyák öntudatát, az, hogy nem jellemzően érdekli őket a külsejük, valamint, ahogy már szó volt róla, számukra nem a vizuális ingerek a legfontosabbak.

Marc Bekoff 2001-ben publikálta a kísérletét, mely Yellow Snow Study (azaz Sárga hó kísérlet) néven vált ismertté. Kutyájának, Jethrónak mutatott öt télen keresztül vizelettel szennyezett havat, és azt vizsgálta, mi történik, ha a kutya a saját, és mi, ha másik kutya vizeletét szagolja meg. Jethro más kutyák vizeletét több ideig szaglászta, mint a sajátját, ami Bekoff szerint arra utalhat, hogy a kutyáknak van valamiféle öntudatuk, tisztában vannak azzal, melyik a produktumuk, és ez nyilvánvalóan nem érdekes annyira, mint más kutyáké. Természetesen a kísérlet nem volt megbízható, hiszen csak a saját kutyáját vizsgálta, az ötlet alapján azonban Alexandra Horowitz 2016-ban kiterjesztette a kutatást, mely ezen a módszeren alapulva volt hivatott vizsgálni a kutyák öntudatát: összehasonlította viselkedésüket, amikor a saját tiszta és saját valamilyen plusz szaggal megjelölt, valamint amikor másik ismert és ismeretlen kutya vizeletét szagolták meg. A kutyák nemcsak, hogy meg tudták különböztetni a saját vizeletüket más kutyákétól, de tovább is vizsgálgatták a „képét” abban az esetben, ha plusz szagot, azaz „jelet” adtak hozzá. Lényegében itt a plusz szag volt a klasszikus MSR tesztnél használt festés vagy matrica. Azt is megvizsgálták, nem lehetséges-e, hogy csak a hozzáadott új szag érdekli a kutyákat, és azt találták, hogy a „jelölés” önmagában nem annyira érdekli őket, az viszont igen, ha a saját vizeletükben érzik. Ez, ahogy a klasszikus MSR tesztnél is, utalhat arra, hogy a kutyáknak van valamiféle fogalmuk arról, hogy ők ők, mások pedig mások. Nagyjából úgy lehet ezt elképzelni, hogy „ez az én pisim, tiszta sor, de mintha lenne benne valami…

De van itt egy másik nagyon érdekes jelenség is az öntudattal kapcsolatban. Biztosan sokan hallottatok már a Do as I do nevű technikáról, mely a szociális tanuláson és utánzáson alapul, és amelynek során a kutya előzetes képzés után a gazda mozdulatait utánozza: előfordul, hogy a gazda kézzel megérinti egy csengő gombját például, mire a kutya mellső lábbal teszi ugyanazt, ha a gazda orral érinti meg a gombot, akkor a kutya is orral teszi. Ez azért nagyon érdekes a kutyák öntudatával kapcsolatban, mert ahhoz, hogy ilyen szinten utánozni tudjunk egy másik élőlényt (ráadásul egy másik fajból), meg kell tudnunk feleltetni a testrészeinket az ő testrészeinek még akkor is, ha azok nem teljesen ugyanolyanok. Tudnom kell, hogy a te kezed olyan, mint az én lábam, és azt is tudnom kell, hogy az a te kezed, és ez az én lábam, magyarul a szociális utánzásnak ez a formája utalhat arra, hogy a kutya tisztában van legalább azzal, vannak saját testrészei, amelyek megfelelnek a gazda adott testrészeinek. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a 2021-ben megjelent kutatáshoz, melyet az ELTE-n végeztek. A kutyáknak a kísérlet során egy tárgyat kellett felvenniük egy szőnyegről, amin ők maguk is rajta álltak, majd átadniuk a gazdájuknak. A kísérletvezetők azonban a tárgyat a szőnyeghez rögzítették, így a kutyák csak abban az esetben tudták felvenni, ha először leléptek a szőnyegről. A kutatás során azt találták, hogy a kutyák gyakrabban és hamarabb lépnek le a szőnyegről, mint amikor a tárgyat pusztán a talajhoz rögzítették, mert rájönnek, hogy saját magukat akadályozzák a feladat végrehajtásában, ami az első meggyőző bizonyíték a testtudatosságra a saját cselekvések következményeinek megértésén keresztül.

Van-e a kutyáknak öntudata? Valamilyen szintű biztos, hogy van, hiszen tisztában vannak azzal, hogy van saját testük, a testrészeik hozzájuk tartoznak. Ha tudom, hogy a kezem az enyém, akkor valamiféle képem van arról, hogy én vagyok én.

e4798e82-776b-4e51-aae2-717739e86ae6.jpegFelismerik-e magukat a kutyák a tükörben? Nem tudjuk. Sokak szerint nem, én úgy gondolom, hogy nagy általánosságban igen, csak nem igazán érdekli őket a saját tükörképük. Talán pont ezért is sikerül az esetek többségében olyan jól habituálódniuk. Nem tudom, ti hogy tapasztaltátok, nekem rengeteg élményem van arról, amikor a saját kutyáim a tükrön keresztül létesítenek velem szemkontaktust, ami szerintem legalább annyit jelent, hogy látják a tükörképemet, tehát elvileg látják a sajátjukat is. Azt is tudják, hogy én vagyok az, a szemembe is tudnak nézni. Vannak kísérletek azzal kapcsolatban, képesek-e használni a tükröt feladatmegoldáshoz, de erről majd egy másik alkalommal lesz szó.

Észrevettetek ti is érdekes dolgokat a tükörrel és/vagy a kutyák öntudatával kapcsolatban? Meséljetek nekünk róla Facebookon!

Gabi

Gordon Gallup: Chimpanzees: Self-Recognition

Marc Bekoff: Observations of scent-marking and discriminating self from others by a domestic dog (Canis familiaris): tales of displaced yellow snow

Alexandra Horowitz: Smelling themselves: Dogs investigate their own odours longer when modified in an “olfactory mirror” test

Rita Lenkei, Tamás Faragó, Borbála Zsilák & Péter Pongrácz: Dogs (Canis familiaris) recognize their own body as a physical obstacle

Élethelyzetek: Ki húzza meg a határokat a kutyának?

pexels-aysenur-saglam-11197903.jpg

A szituáció:

Egy kedves barátommal sétáltattuk idős, de aktív kutyáját, akivel egy akkor érkező fiatal kutya túl durván, fájdalmasan kezdett "játszani": teljes testével ráugrált, feldöntötte és még ekkor sem hagyta békén. A helyzet megoldása után az alábbi mondatokkal találkoztunk a gazditól:

  • "majd az öreg móresre tanítja",
  • "végre odaharap a kutyájának valaki, és akkor majd megtanulja, hogy ezt nem szabad".

(Ezeket a mondatokat én is éveken át hallgattam, mert az emberek úgy gondolták, hogy majd az én kutyám fogja rendre utasítani az ő kutyáikat. Abban is biztos vagyok, hogy nem vagyok ezzel egyedül.)

Régóta él az a tévhit az emberekben, hogy "majd a másik kutya lerendezi" - erről szedtünk össze pár gondolatot.

 

 A mai téma: Ki húzza meg a határokat a kutyának?

Mindenki, akinek kutyája van, egészen pontosan meg tud fogalmazni viselkedéseket, "dolgokat", hogy mit csinálhat vagy nem csinálhat a kutyája. Nem mindent,  mert nem látunk a jövőbe, de egy hozzávetőleges kép mindenki fejében él arról, hogy mit vár el tőle.

Régóta él az a tévhit kutyás körökben, hogy majd a másik kutya rászól, odacsattog, odaharap, ha a saját kutya nem viselkedik jól. Ez a tévhit számos baleset, sérülés és emberek (olykor a kutyák) közötti engesztelhetetlen ellenszenv forrása.

Túl sok benne az ismeretlen:

  • Milyen a másik kutya jelleme, habitusa?
  • Hogyan nevelték a másik kutyát?
  • Milyen az előélete, volt-e olyan negatív élménye, ami befolyásolhatja a viselkedését?
  • Milyen a gazdája?
  • Milyen a kettejük közötti kapcsolat?

Lehet, hogy minden rendben van, de erre a kérdésre csak abban a pillanatban kapsz választ, amikor valami konfliktus készül - és az már lehet, hogy késő. Ráadásul nincs garancia arra sem, hogy a másik kutya akkor és úgy bünteti meg a "vétkest", ahogy a gazda szerint kellene. 

 Közelítsük meg másképp és tegyünk fel más kérdéseket:

  • Ki felel azért, hogy hogyan viselkedik a kutya?
  • Ki az, aki bármit tehet azért, hogy a kutya viselkedése megváltozzon?
  • Ki az, aki segíthet elmagyázni a kutyának, hogy adott helyzetben mi és milyen formában megengedett?

 

A válasz: a gazda.

Ebben a válaszban nincs ismeretlen: ha tisztában vagy azzal, hogy te vagy az, aki segíthet a helyzetben, akkor a te kezedben van a lehetőség, hogy változtass.

Miért? Mert a gazdának lehetősége van a kutyát a hozzá kerülése pillanatától:

  • megismerni
  • szocializálni
  • nevelni
  • segíteni a szociális interakciók során
  • képezni
  • stb.

A kutya adott pillanatban, ingergazdag környezetben a "leggyengébb" formáját hozza, mert az a legstabilabb tanult viselkedés. Ha nem tanítottunk neki semmit, akkor marad az, amit ő maga hoz magával vagy talált ki saját kútfőjéből. Ez ugyan annak az adott kutyának lehet, hogy optimális megoldás, de a környezet számára legtöbbször nem az.

Gabi írt egy cikket "Gondolatok a fajtársak közötti játékról" címmel, ebből idézek egy ideillő gondolatot:

"Egy jó játékban például mindkét fél egyenlő. Te kergetsz engem, aztán én kergetlek téged. Ha birkózunk egyszer én vagyok felül, egyszer te. Ha kergetlek, aztán ledöntelek és nem engedlek felállni, vagy újra és újra felborítalak, az már inkább zaklatás."

(A teljes cikket itt tudod elolvasni.)

 Mindig figyelj oda kedvencedre, hogy hogyan viselkedik más kutyákkal, emberekkel. Ha olyat látsz, ami gyanús, hogy nem lesz jó, lépj közbe! Teljesen rendben van, ha kiveszed a ráugráló vagy felborogató kutyát a játékból, és pihentek pár percet. Teljesen rendben van az is, hogy ha nincs azonnal teljes akcióterved a probléma megoldására - majd lesz: rájössz a kiváltó okra, kérsz segítséget, dolgozol rajta, stb.

Kérlek, az adott pillanatban mindenképp segíts a kutyádnak. Attól még, hogy épp nem ő a "szenvedő fél", ő is rosszul járhat egy ilyen helyzetben. Őt is megkíméled a negatív élménytől és a környezetet is. Hidd el, hosszú távon megéri! (rövid távon is :) )

 

[Írta: Brigi]

Fotó: Ayşenur Sağlam

Gondolatok a fajtársak közötti játékról

6dc1ae4e-f439-43f3-9335-6357f9254f23.jpegMinden kutya egyéniség, különböző személyiségük van, különböző dolgok érdeklik őket, különbözőképpen játsznak, akár akkor is, ha ugyanabba a fajtába tartoznak. Vannak, akik magabiztosak, imádnak játszani és vannak, akik visszahúzódóbbak. Vannak, akik szeretnek hangokat kiadni játék közben (is) és vannak, akik nem. Vannak, akik előszeretettel használják a lábukat játék során, és vannak, akik inkább harapdálnak.

Teljesen rendben van akármilyen a kutyád és az is, hogy bizonyos fajtársaival nagyon jó barátságot köt, míg másokkal nem, esetleg jobban preferálja az egyedüllétet.

A kölyökkori játék fontos a kutyák fejlődése és jóléte szempontjából, ezen kívül igazán szórakoztató dolog. Segít elsajátítani a szociális képességeket és a motorosokat egyaránt, segít kapcsolatot építeni. Fontos az agy fejlődése szempontjából, valamint azért is, hogy a kölykök megtanuljanak illemtudóan viselkedni. Nagyon jó módja a felgyülemlett energia és a stressz levezetésének és nem utolsó testmozgásnak sem.

Mivel nagyon sok szociális képességet és normát tanulnak meg a kutyák egymástól játék közben, fontos már kölyökkorban odafigyelni, és segíteni, hogy a tevékenység megfelelő mederben maradjon.

  • Egy jó játékban például mindkét fél egyenlő. Te kergetsz engem, aztán én kergetlek téged. Ha birkózunk egyszer én vagyok felül, egyszer te. Ha kergetlek, aztán ledöntelek és nem engedlek felállni, vagy újra és újra felborítalak, az már inkább zaklatás.
  • Ha minden jól megy, észrevehetők a játékra hívó viselkedések, mint pl. a play bow, ugrálás, fenék odatolása a játszópartner elé, relaxált, félig nyitott száj, ami leginkább valamiféle bamba vigyorra hasonlít. A kiskutyák izomzata és farok tartása, csóválása szintén láthatóan laza, relaxált.
  • Amikor élvezetes a játék, még több kell belőle! Mindkét fél újra és újra visszatér egymáshoz egy körre.
  • A harapdálás teljesen rendben van, míg nem túl erős. Ha valaki kiabál, hogy engedj el, ez fáj, ideje közbeavatkozni.
  • A bunda megrázása jelentheti, hogy a játéknak vége, de jelenthet rövid szünetet is. Ha mindkét kutya ismét benne van a buliban a kis szünet után, akkor nincs probléma, de érdemes figyelni a testjeleket, és kihívni a helyzetből a kutyákat, ha az egyik fél már inkább befejezné.
  • Vannak kutyák, akik szeretnek hangokat kiadni játék közben, és vannak, akik nem, vannak kutyák akiket ez nem zavar, és vannak, akiket igen. Ha úgy látod, a kölyöknek sok a másik hangadása vagy játékstílusa (esetleg a te kutyád sok a másiknak), keressetek másik játszópartnert. Ami lényeges: nem kell a kiskutyának a számára kellemetlen helyzetben maradnia, ha nem szeretne. A játék a szórakozásról szól, ő hadd határozza meg, számára az adott szituáció szórakoztató-e.
  • Ha nagytestű kutyád van, érdemes már kölyökkorban odafigyelni, hogy megtanuljon helyesen és finoman játszani kistestű kutyákkal is. Ez természetesen fordítva is igaz. Találjatok habitusban passzoló partnert.

Amikor már érdemes lehet közbelépni:

  • Mindkét kutya csattog, hörög, morog, ugat, hallhatóan és láthatóan egyre nagyobb intenzitással.
  • Előkerül a hágó viselkedés, ami mondjuk úgy, hogy nem illendő. A legtöbb kutya nem szereti és nem is igen tolerálja, különösen felnőttkorban, ezért érdemes minél hamarabb elejét venni. Az oka lehet például frusztráció, túl sok inger egyszerre vagy akár fáradság. Itt olvashattok a témáról bővebben.
  • Az egyik fél húzza a másikat a fülénél, farkánál, hámjánál vagy nyakörvénél fogva.
  • Az egyik fél nem akar játszani, ezért folyamatosan ugatnak az arcába.
  • A barátok nem szorítják sarokba egymást és nem tepernek le közösen egy valakit.
  • A kiskutya láthatóan próbál kimenekülni a játékból, amit a másik nem hagy, követi, és tovább zaklatja.
  • A torok fogása és fogva tartása, esetleg a toroknál fogva földre szögezés nem igazán az a dolog, amit a másik kiskutya élvez, ebben mindenki biztos lehet.
  • A másik kutya felborítása nekifutásból nem vicces.
  • A másik kutya fölé tornyosulás nem játék, hanem konfrontáció.

6b8f9b27-8fda-46c6-9180-60c33d2cd973.jpegHa bizonytalan vagy benne, mindkét fél élvezi-e a játékot, végezz el egy kis tesztet: válaszd szét őket néhány másodpercre. Ha újra nekikezdenek, szinte biztos lehetsz benne, hogy mindketten élvezik. Ha egyikük megpróbálja kihasználni a lehetőséget a távozásra, akkor a helyzet egyértelmű, a bulinak vége.

Mi van akkor, ha nem két kölyök játszik? Tegyük fel, hogy már van egy felnőtt kutyád, és mellé érkezik meg a kölyök. Nagyon fontos végiggondolni, hogy nem a felnőtt kutyád feladata a kölyök szórakoztatása, illemre tanítása, fegyelmezése, hogy vigyázzon rá vagy odaadja a játékait, esetleg a kajáját.  A kutyád nem akart kiskutyát, te akartál. A te feladatod nevelni, lekötni, tanítani, és azt is a te feladatod megoldani, hogy mindkét kutyád nyugodtan tudjon otthon létezni, mindkettőnek legyen lehetősége elvonulni, nyugalomban enni. Figyelj oda a felnőtt vagy esetleg idős kutyád jelzéseire, mert nem feltétlenül szól rá azonnal a kiskutyára, viszont a feszültség egyre nő. Ha a kölyök hozzászokik a durva játékhoz nagyon sok problémát fog okozni idősebb társának, különösen, ha nagyobb testű. A hosszútávú jó kapcsolat érdekében fontos, hogy segíts meghúzni a határokat időben, mert ami egy 3-4 kg-os kölyöktől viccesnek tűnik, nem lesz az egy 25 kg-os kamasztól.

Gabi

 

Felső fotó: Sebastian Coman Travel from Pexels

Hogyan készülj a szilveszterre?

pexels-marton-novak-9335099-tuzijatek.jpg

Közeledik az év vége, az ünnepek - és persze a kutyások által nem túl kedvelt szilveszteri tűzijátékozás. A szerencsésebbek könnyen átvészelik, mert kedvenceiknek nem okoz nagy megterhelést a fél (vagy több, mint fél) napos durrogtatás, míg másoknak rémálom, mert kutyájuk félelemtől reszketve tölti az év utolsó napjait.
Nektek szeretnénk egy kis segítséget nyújtani ezzel a poszttal.

Mit tehetsz ha a kutyád érzékenyen reagál a hangos zajokra?
A következőkben felsorolunk néhány lehetőséget, ami segíthet a kutyának átvészelni az ilyen eseményeket. Az alkalmazható tréningtechnikát részletesen is leírjuk, hogy ha kedvet kaptok, érdemes elkezdeni.

Deszenzitizálás és pozitív élménnyel való összekötés
Az egyik leghatékonyabb megoldás, ha fokozatosan hozzászoktatod kedvencedet a hangos durrogáshoz és összekötöd azt valami kellemes dologgal, pl. jutalomfalattal, játékkal.

Mire lesz ehhez szükséged?

  • Tűzijáték hangfelvételére, amit bármikor le tudsz játszani,
  • Jutalomfalatra (használhatod a kutya vacsoráját is) vagy játékra,
  • Vállalkozó szellemű kutyára :)

Javasoljuk, hogy beltérben kezdd el a gyakorlást, hogy más ingerek ne vonják el a kutya figyelmét, ugyanakkor biztosíts lehetőséget az állatnak távolabb menni, ha zavarná a hang.

A tréning lépései a következők:

  1. Deszenzitizálás / érzéketlenítés
    Napi 3-4 alkalommal játszd le a tűzijáték felvételt alacsony hangerőn (alkalmanként 5-10 perc hosszú legyen), és lassan kezdd el növelni a hangerőt. Amint a legkisebb reakciót látod a kutyán (pl. fülfordítás, szájnyalás), ne növeld tovább a hangerőt.
    Ismételd ezt addig, amíg adott hangerőn a kutya már semmilyen reakciót nem mutat a lejátszott hangokra. Ekkor lehet hangosítani egy kicsit és ismételni újra.

    FONTOS: Ha gyakorlás során a kutya bármikor megijed, azonnal állítsd le a felvételt és hagyd abba a gyakorlást. Valószínűleg jobban felhangosítottad, mint ahogy a kutyának komfortos lett volna. A következő alkalommal alacsonyabb hangerőn kezdd a gyakorlást.

    Ne kapkodd el, a deszenzitizálás nem gyors folyamat - hetekig, hónapokig is eltarthat.
    Ne add fel! :)

  2. Kösd össze pozitív élménnyel a hangzavart
    Miután a kedvenced már a hangosan lejátszott tűzijáték hangjára sem reagál, elkezdheted összekötni pozitív dolgokkal a durrogást.
    Készítsd elő a jutalmat (ételt) vagy játékot. Ha a kutya izgatott lesz, ne add oda neki azonnal, hanem ülj le és várd meg, amíg megnyugszik. Mikor megnyugodott, indítsd el a hangfelvételt halkan (ha tudsz, használj távirányítót, így nem látja, hogy te indítod el a felvételt) és amint meghallja a lejátszott hangot, add oda neki a jutalmat (ételt) vagy kezdj vele játszani. Ahogy befejezte az evést vagy a játékot, kapcsold ki a felvételt. Ismételd ezt többször naponta addig, amíg a kutya izgatott lesz a felvétel hangjától. Ekkor, ahogy a deszenztizálás résznél, fokozatosan lehet hangosítani a felvételen és gyakorolni ugyanezt nagyobb hangerő mellett.

  3. Stressz-szint menedzselése
    Bár a tréninggel felkészítheted a hangzavar elviselésére a kutyát, érdemes közben is segíteni neki, hogy minél nyugodtabb tudjon maradni - még az olyan kutyának is hasznos ez, aki általában nem reagál a hangos zajokra.

Hogyan készülhetsz még a szilveszteri ünneplésre?

  • Ellenőrizd, hogy a kutyád mikrochipje leolvasható, a száma regisztrálva van a pet::vet::data rendszerében és az ott rögzített adataid (cím, telefonszám) helyesek.
  • Ha megoldható, legyen a kutyán külső azonosító jelzés (pl. biléta telefonszámmal).
  • Akadályozd meg, hogy félelmében elszökhessen. Ha kinti kutya, pl. engedd be a házba, amíg tart a hangzavar.
  • Készíts neki biztonságos, kényelmes helyet, pl. szobakennelt, de ne zárd be, hadd mozogjon szabadon a lakásban. Terítsd le valamivel, hogy elbújhasson, ha szeretne. Behúzhatod az elsötétítőt is, hogy a villanó fények se zavarják.
  • A külső zajokat enyítheted, ha zenét játszol le vagy bekapcsolad a tévét.
  • Etesd meg korábban és vidd el nagyobb sétára még a tűzijátékozás kezdete előtt.
  • Próbálj minél nyugodtabb maradni és amennyire lehet, ragaszkodj a napi rutinotokhoz. Ha ideges lesz, támogasd: nyugtasd meg vagy próbáld elterelni a figyelmét.
  • Használhatsz nyugicsomót vagy Thundershirtöt. Mindkét eszköz szorító hatást fejt ki, ami segít kordában tartani a stresszt. Ne feledd, hogy sem a nyugicsomó, sem a Thundershirt nem lehet 15 percnél hosszabb ideig a kutyán egyhuzamban!
  • Ha kutyád annyira retteg ilyen esetekben, hogy képes kárt tenni magában vagy másban, konzultálj az állatorvosoddal. Lehet, hogy vizsgálatokat fog javasolni, lehet, hogy tud ajánlani olyan készítményt, ami segíthet átvészelni ezt az időszakot.
    FONTOS: Az acepromazine-t  tartalmazó szedatív készítmények nem szűntetik meg a szorongást, csak kikapcsolják az állat reakcióit, vagyis a kutya továbbra is retteg, de ezt már kimutatni nem tudja. Ilyen gyógyszerek alkalmazásáról mindenképpen egyeztess szakértő állatorvossal!

 

[Írta: Brigi]

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Tűzijáték: tények és tévhitek
Hogyan segítsünk a pánikba esett kutyának?
Hasznos tanácsok szilveszterre
A tévhitről, miszerint a félelem megerősíthető

Források:
Fotó: Márton Novák @ Pexels

Camille King, Laurie Buffington, Thomas J. Smith, Temple Grandin - The effect of a pressure wrap (ThunderShirt®) on heart rate and behavior in canines diagnosed with anxiety disorder @ Journal of Veterinary Behavior
Stephanie Riemer - Effectiveness of treatments for firework fears in dogs @ Journal of Veterinary Behavior
Debra Horwitz, DVM, DACVB & Gary Landsberg, DVM, DACVB, DECAWBM - Treating Fear of Storms and Fireworks in Dogs @ Veterinarians & Emergency Vets | VCA Animal Hospitals

Állj ki a kutyád mellett!

woman-sitting-on-bench-beside-dog-lying-on-floor-3294248.jpgHa valaki megkérdezné, mind azt mondanánk, még szép, hogy kiállunk a saját kutyánkért, bármit megtennénk a biztonságáért, hogy egészséges és boldog legyen. A valóságban azonban szembetaláljuk magunkat olyan helyzetekkel is, ahol a társadalmi nyomás vagy egyéb tényezők miatt nem mondjuk ki, amit ki kéne mondanunk. Nagyon sokszor hallható például gazdáktól, hogy „Az állatorvos tényleg túl durván bánt az amúgy is halálra ijedt Bodrival. A hátára fordította és lefogta, amitől Bodri még inkább megrémült.” Bizonyos helyzetekben lehetséges, hogy valóban szükséges egy, a kutya számára kellemetlen vizsgálat, de tény, hogy vannak állatorvosok, akik a megfelelő ellátás érdekében inkább a kutya testbeszédét figyelik kényszerítés helyett.
Ez egy olyan helyzet, amikor nagyon kevés ember lép fel az állatorvossal szemben, hogy megvédje kedvencét.

Szintén gyakori eset, amikor a gazda aggódik amiatt, ahogyan a tréner a kutyájával dolgozik. A kutya lehet, hogy stresszes, mert a kiképző túl kemény vele, miközben ilyesmiket mond: „Meg kell mutatnod neki, ki a főnök.” A gazda láthatóan zavarodott, de csendben áll és nézi, ahogy a tréner erőszakkal próbálja rábírni a kutyát, hogy azt csinálja, amit kéne, mégsem mer közbelépni.


Mi a közös pont? Az, hogy mindkét helyzetben a felelős személy valamiféle tekintéllyel rendelkezik. Kiskorunktól arra szocializálnak minket, hogy tiszteljük az ilyen embereket, ami miatt nagyobb kihívást jelenthet kimondani, amit szeretnénk. A nőket különösen arra szocializálják, hogy legyenek udvariasak, és ne akadékoskodjanak. Ez a jelenség természetesen nem csak a tekintéllyel rendelkező emberekkel kapcsolatban merül fel, néha egyszerűen elég a csoport nyomása.

Ez a nyomás ugyanúgy ott van a futtatóban is. Sokszor látszik, hogy a játékot az egyik kutya már nem élvezi, és ha szólnak a gazdának, hogy a kutyája túl durván játszik, a válasz a következő: „Ne aggódj, majd megoldják.” Lehet, hogy megoldják, lehet, hogy nem, de ha a te kutyád van potenciálisan veszélyes vagy kellemetlen helyzetben, a te dolgod szólni vagy egyszerűen elköszönni és elmenni. Az emberek majd azt gondolják, túlságosan félted a kutyád? Lehet, de mi van akkor? Egy kis szociális nyomás semmi ahhoz képest, ha a kutya komolyan megsérül, a lelki traumáról nem is beszélve. A félelmi agresszió egy igen nehezen és lassan megoldható probléma (ráadásul nem is biztos, hogy maradéktalanul sikerül, mert a traumákat nem lehet kiradírozni), sokkal könnyebb megelőzni.

A lényeg, hogy hiába van egy személy tiszteletre méltó pozícióban, hiába van a neve előtt az a pár betű, ez nem jelenti, hogy jobban ismeri a kutyádat, mint te. Hallottad már azt a kis hangot, ami néha azt mondja, valami nem jól van? Ez az a hang, amire hallgatnod kell, és senki máséra. Te ismered a kutyád a legjobban, te tudod, mikor érzi magát kellemetlenül, mikor van veszélyben. Nem tudjuk kedvenceinket a világ összes stresszétől megóvni, de nekünk kell annak a személynek lenni, aki kiáll értük és támogatja őket.

Forrás: https://wildewmn.wordpress.com/2020/02/20/standing-up-for-your-dog/?fbclid=IwAR0YfbeeDA4wMcH80ZUcXr22jnkQHbaezlJRUlNXNRDoxOkHcjy2ioAbHxI

Photo by Alana Sousa from Pexels

Biztosan készen állsz rá, hogy kutyát fogadj be?

photo-of-puppy-lying-on-carpet-1750378.jpg

Karácsony közeledtével először is egy nagyon fontos dolog: ne ajándékozz kutyát (vagy más állatot), kivéve, ha plüssből van. Egy kutya tartása, nevelése időigényes feladat, nagyon sok állat kerül utcára, menhelyre, mert azt hitték cuki lesz, aztán kiderül, hogy bepiszkít, mindent szétrág, nem hallgat senkire (egyik kutya sem születik behívhatónak), ráadásul ezeket mind teljesen természetes, hogy csinálja, szóval napi szinten rengeteg energiát és időt kell a nevelésére fordítani.

Nagyon sok gazda tudna ódákat zengeni arról, hogyan változtatta meg az életét pozitív irányba, hogy kutyája lett, és ha az ember szeretné, egy hirtelen gondolattól vezérelve szinte azonnal elmehet a menhelyre, és örökbe is fogadhat egyet. De vajon tényleg ezt kéne tenni? Vagy először érdemes alaposan végiggondolni, tényleg alkalmasak-e a körülmények egy kutya befogadására?

A kutyatartás nem csak anyagilag, de érzelmileg is megterhelő és időigényes. Ha a kapcsolat nem jó, azt mind a gazda, mind kedvence megsínyli, szóval mielőtt elmerülsz a romantikus álomképekben arról, hogyan szaladgál egy édes kölyök körülötted, fontos, hogy járj utána dolgoknak, bizonyosodj meg róla, teljesen tisztában vagy-e azzal, mit vállalsz. Tehát, először is tedd fel magadnak a következő kérdéseket.

1. Elsősorban miért akarok kutyát?

Kelly Kandra Hughes pszichológus azt tanácsolja, hogy először tisztázd magadban az okokat. Magányosnak érzed magad és úgy érzed, segítene? Vagy abban reménykedsz, hogy a kutya aktívabbá tesz? Esetleg több felelősséget és rendszert szeretnél az életedbe? Kelly Kandra Hughes azt javasolja, hogy ha megvan a válasz, kérdezd meg magadtól, milyen régóta érzel így? Ez inkább egy rövid, átmeneti időszak (amit valószínűleg valami kevésbé intenzív hobbival is ki lehet tölteni) vagy hosszan tartó? Úgy gondolod, hogy ugyanígy fogod magad érezni egy hónap vagy egy év múlva is? És tíz vagy tizenöt év múlva? Mert nagyjából ennyi ideig kötelezed el magad, amikor kutyát fogadsz be. És ha már itt tartunk…

2. El tudok köteleződni hosszútávon?

Mintha arról beszélnénk, hogy megházasodj-e, ugye? Viccesnek tűnik, pedig egy másik élőlénnyel fogsz együtt élni hosszú ideig, akivel jó kapcsolatot kell ápolnod, különben megkeserítitek egymás életét. A kutyák átlagosan 8-15 évig élnek, ami függ a fajtától (és nyilván sok minden mástól is). Mielőtt úgy döntesz, kutyád lesz, gondold végig alaposan meg tudod-e, meg akarod-e oldani, hogy a kutya melletted maradjon, bármi is jön közbe? Ahogy telik az idő az emberek életkörülményei változnak, jöhet költözés, gyerek, új munka, de a kutya állandó marad. Fontos végiggondolni, hogy ha a körülmények változnak, akkor is képes leszel-e gondoskodni az állatról, akit hazavittél. Az emberek és a kutyák között viszonylag hamar kialakul a kötődés, ha alapos megfontolás nélkül viszel haza egy állatot, azt kockáztatod, hogy mindkettőtöket érzelmi trauma éri, amikor a kapcsolat mégsem úgy működik, ahogy elképzelted. Nem egy ruhadarabot viszel vissza az üzletbe, mert nem jó a méret.

3. Milyen gyakran vagyok otthon?

A simogatás és gyors séták a ház körül jó dolgok, de egy háziállat sokkal többet igényel ennél. A legfontosabb erőforrás, amire a kutyának szüksége van tőlünk az idő: idő kell a sétához, a játékhoz, a képzéshez stb.
Minden kutyának – nem csak a nagyon energikus fajtáknak –  szüksége van sok gyakorlásra, figyelemre, szóval, ha minden nap rengeteg időt vagy a munkahelyeden, nagyon sokat utazol, vagy bármilyen okból keveset vagy otthon, számíts rá, hogy a fizetésed jó részét kutyaszittereknél hagyod. Ha ez nem megoldható, talán nem a legokosabb lépés kutyát vállalni.

4. Kész vagyok életmódváltásra?

Nem csak a sétáltatás jelent elkötelezettséget. Lehet, hogy rövidebbre kell szabni a nyaralást, ki kell hagyni a szórakozást, átszervezni a hétvégi programokat, hogy mindent meg tudj adni kedvencednek, amire szüksége van. Képzeld el, hogy minden nap órákkal korábban kell kelned, mint ahogy eddig tetted, ki kell menned akkor is, ha esik, ha fúj, akkor is, ha alig pár órát aludtál, és azonnal megoldást kell találnod arra, ki vigyázzon kedvencedre, ha valamilyen okból az irodában kell maradnod, vagy el kell utaznod. Ha nem vagy vele teljesen rendben, hogy az életed a feje tetejére fog állni, akkor ne vállalj kutyát.

5. Megengedhetem magamnak?

Lehet, hogy az örökbefogadás költsége nem magas, de az etetés, az állatorvos, ivartalanítás, játékok, hámok, nyakörvek, pórázak stb. eléggé megdobják a költségeket. Venned kell kutyaágyat vagy ketrecet, el kell menned kutyaiskolába, ha kölyköt fogadsz be, szobatisztaságra kell nevelned, meg kell tanítanod neki milyen szabályoknak a betartását várod el tőle, szocializálnod kell más kutyákkal, emberekkel, hozzá kell szoktatnod a városi zajokhoz, meg kell tanítanod, hogy nem ugathat sokat a lakásban… ezek mind rengeteg időt, és igen, anyagi ráfordítást igényelnek. Bizonyos fajták esetében bele kell számolnod a költségekbe a nyírást, szőrápolást, kutyakozmetikust is. 

6. Tudom kezelni a nehéz helyzeteket?

Kutyával élni nagyon sok előnnyel jár, de nem csak simogatás és feltétel nélküli szeretet. Ott van például a folyamatos takarítás. A kutyák szőrösek, amit mindenhol elhullatnak, szeretnek ásni, pocsolyába feküdni, a földön fetrengeni, és nagyon sok koszt behurcolnak a lakásba. Sok embernek ezek nem jelentenek problémát, de ha nagyon érzékeny vagy a tisztaságra, készülj fel, hogy a takarítás mellett még fürdetned is kell kedvencedet. És természetesen fel kell takarítanod a pisit, a kakát és a hányást, mert a legjobban nevelt kutya is lehet beteg. Semmi különös nincs abban, ha undorodsz az ilyen dolgoktól, de ettől még neked kell majd megcsinálni.
Nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy a kutyatartás érzelmi nehézségekkel is jár, különösen ha kedvenced beteg, fájdalmai vannak, vagy öregszik. 

Ha ezeket figyelembe vesszük, érthető, hogy nem mindenki akar kutyát, és ha úgy döntöttél, még nincs itt az ideje, az nem azt jelenti, hogy nem is készülhetsz fel rá. Lehetsz például ideiglenes befogadó, gondoskodhatsz mentett kutyákról addig, míg megtalálják végleges otthonukat. Ha nem akarsz ilyen mértékben elköteleződni kereshetsz önkéntes munkát menhelyeken, segíthetsz az ismerőseidnek vagy a családodnak vigyázni az ő kedvencükre. Bár a kutyatartás rengeteg felelősséggel és áldozattal jár, a legtöbb kutyatulajdonos azt mondaná, hogy ha belefekteted az energiát, teljes mértékben megéri.

Forrás: https://www.mic.com/p/are-you-ready-for-a-dog-heres-how-to-determine-if-adopting-is-the-right-choice-18134520

Photo by Josh Sorenson from Pexels

5 dolog, amivel tovább ronthatsz félős kutyád helyzetén

adorable-animal-animal-photography-1380677.jpg

Szerencsére egyre többször kerül szóba, hogy a félelem érzelem, ezért nem lehet megerősíteni simogatással, jutalomfalattal, játékkal, stb. A félős kutyát érdemes nyugtatni, olyan környezetet biztosítani neki, ahol biztonságban érezi magát, elterelni a figyelmét, ellenkondicionálni finom falatokkal. Arról is szót kell azonban ejteni, hogyan lehet rontani a helyzeten, következzék tehát öt ilyen dolog.

A megoldás halogatása

Abban reménykedsz, hogy a probléma egyszercsak magától megszűnik? Netalán a kutya „kinövi”? A rossz hír, hogy a félelem nem tűnik csak úgy el, és nem, hogy nem lehet kinőni, hanem ahogy a kutya egyre idősebb lesz, a helyzet egyre romlik. Vannak kutyák, akik kölyökkoruktól félelmi agressziót mutatnak, ahogy telnek az évek nagyjából az összes családtag megharapják, ugatnak, morognak, kitámadnak a vendégekre, mégis akkor kér a család segítséget, amikor az első, komoly harapás megtörténik idegen ellen. Ha ezeket a problémákat kölyökkortól kezdve kezelik, felnőtt korra a helyzet kezelhetővé válik, ha nem, akkor azonban az évek során nagyon erősen rögzül az állatban, mi is ijeszti meg. Egy 8-9 évig rettegő kutya félelmi agresszióját már hatalmas kihívás kezelni, és gyakran nem marad más megoldás, mint a folyamatos elzárás, szájkosár.

Ne várj! Minél hamarabb keress megoldást!

Büntetés a félelem kimutatásáért

A kutyád, aki fél, nem tudja veled megbeszélni az érzéseit, egyedül a viselkedésén keresztül tudja megmutatni neked. Ha morog, mert fél, vagy zavarja valami, az egy jó dolog, hiszen így ad figyelmeztető jelzést. Rád morgott a kutya? Nagyon helyes! Szólt, hogy túl sok amit csinálsz, és jó, hogy nem csak úgy megharapott jelzés nélkül. Ha megbünteted azért, mert jelzett, akkor csak a tünetekkel foglalkozol, magával a problémával nem (és arra is van esély, hogy a kutya nem mer majd jelezni, viszont egy idő után kitámad, ha a határait feszegetik).
Ha kedvenced fél a férfiaktól, és morog amikor megközelítik, semmiképpen ne büntesd érte, hanem vedd tekintetbe a félelmét, és segíts neki, hogy egyre kevésbé féljen. Attól, hogy kiabálsz vele nem fogja jobban szeretni a férfiakat, ebben biztos lehetsz.

Kényszerítés, hogy szembenézzen a félelmével

Tegyük fel, hogy a kutyád fél a többi kutyától, és te úgy döntesz elviszed a közeli futtatóba, hadd szokja. Valószínű, hogy nem fog működni. Miért nem? Mert olyan helyzetbe kerül, ami túl nyomasztó, túl sok számára. A pontos szakkifejezés erre a „flooding”, aminek komoly hátulütői lehetnek. Mondjuk, hogy félsz a pókoktól, ezért én kezelésképpen leöntelek egy jó nagy vödörnyivel a méretesebb példányokból. Most már szeretni fogod őket? Nem valószínű. Irántam viszont ezek után nem fogsz rajongani, ebben biztos vagyok.

Legjobb, ha a nagyon könnyű helyzetektől haladtok fokozatosan az egyre nehezebbek felé, a kutya tempójában.

Túl gyorsan akarsz haladni

Úgy, ahogy nem tesz jót a kutyának a flooding, az sem válik hasznotokra, ha a kutya tempójához mérten túl gyorsan akarsz haladni. Nem morgott rá egy idegenre, akire amúgy szokott? Nagyon remek! De ez nem jelenti, hogy a probléma meg van oldva. Ha gyorsítod a folyamatot lehetséges, hogy még messzebb kerültök a megoldástól.

Nem jó trénert választasz

Ha azt hallod, hogy az amúgy félelmi agresszióval küzdő kutyád domináns, de egyből meg fog oldódni a probléma, ha te leszel a falkavezér, keress másik trénert. Ha a tréner azt kéri, használj fojtó nyakörvet, szöges nyakörvet, vagy elektromos nyakörvet, légy vele tisztában, hogy ezeknek az eszközöknek a használata növeli a félelmet és a reaktivitást, tehát a helyzet lehetséges, hogy rosszabb lesz, mint volt. Keress megfelelően képzett, esetleg kifejezetten rehabilitálásra szakosodott trénert, beszélj az állatorvosoddal, nem okozhatja-e a problémát valamilyen egészségügyi gond.

Forrás: https://fearfreehappyhomes.com/5-ways-to-make-your-dogs-fear-worse/?fbclid=IwAR2B8OKn5lIvI-J5oTN8EOo8md_hSx6M8pKan_oBaJj2YPvf9MVMX48EYBM

Fotó: Matheus Bertelli , Pexels

A félelem szaga megnehezítheti a kutyáknak, hogy megtalálják a keresendő személyt

dscf3578_ma_solat.jpg

Köztudott, hogy a kutyák nagyon hatékonyan találják meg az eltűnt személyeket, bizonyos esetekben azonban nehézségbe ütközhetnek. Hiába a megfelelő tréning, és hiába megy minden tökéletesen a gyakorlások során, éles helyzetben mégsem mindig működik elvárt módon a keresés. Most úgy tűnik, mint oly sok minden másra, erre is a génjeinkben keresendő a válasz.

Az American Academy of Forensic Sciences nevű rendezvényen jelentette be idén februárban a genetikus Francesco Sessa, hogy a kutatások alapján úgy tűnik, bizonyos génekkel rendelkező embereket nem találnak meg a nyomkereső kutyák, ha az emberek stressz alatt állnak. Ez magyarázhatja azt is, miért működik a kutyák képzése, és a tréning során minden tökéletesen, éles helyzetben pedig nem: ha a keresendő személy stressz hatása alá kerül, megváltozhat a szaga.

Sessa és kollegái a Foggiai Egyetemen azt vizsgálták, vajon a félelem megváltoztathatja-e az ember szagát annyira, hogy a kutya elvéti a keresendő személyt, valamint azt is, hogy a gének szerepet játszanak-e abban, mennyire könnyű egy adott embert megtalálni.

Előző kutatások során már fény derült arra, hogy a stressz kezeléséhez különböző verziójú szerotonin transzporter gének (SLC6A4) kapcsolhatók. Vannak, akik ennek a génnek a hosszabb, és vannak, akik a rövidebb verziójával rendelkeznek. A hosszabb verziójú génnel rendelkező emberek jobban kezelik a stresszt, mint a rövidebb génnel rendelkezők.

Sessa és munkatársai rövid és a hosszú génnel rendelkező férfi és női önkénteseket kerestek, akik néhány órán keresztül egy sálat viseltek, hogy a ruhadarab átitatódjon a szagukkal. Az első rész alatt az önkéntesek pólót viseltek, és nem érte őket semmilyen stressz. A kutatók ezután két szett pólót állítottak össze, egyet a férfiakéval és egyet a nőkével, majd két képzett nyomkereső kutya a sálak megszaglása után minden gond nélkül kiválasztotta a megfelelő pólókat 10 másik közül.

Ezután az önkénteseket stressz alá helyezték azzal, hogy nyilvánosan kellett beszédet mondaniuk. A stressz jelei természetesen mindegyik önkéntesen mutatkoztak, gyorsabban vert a szívük, a légzésük egyenetlenné vált. A kutyák három próbálkozásból kétszer most is megtalálták a pólók között azét a férfiét, és nőét, akik a hosszú génváltozattal rendelkeznek, de egyik kutya sem találta meg a rövid változattal rendelkezőkét, ami azt mutatja, hogy az ő szaguk jelentősen megváltozott a stressz hatására.

Sessa szerint az eredményeket még meg kell erősíteniük kiterjedtebb kutatással, és a csapat még nem vizsgálta, milyen módon változik meg a szag stressz hatására, de valószínűnek tűnik, hogy emiatt találnak meg a rendőrkutyák bizonyos embereket könnyebben, míg másokat nehezebben.

És míg ez valóban fontos eredménnyé válhat, ha megerősítik további kutatásokkal, nem szabad elfelejtenünk, hogy sok más tényező is közrejátszhat stresszhelyzetben, amiket egyelőre nem ismerünk, és természetesen azt sem jelenti, hogy a nyomkereső kutyák használhatatlanok, hiszen csak a rövid verzióval rendelkező embereket találják meg nehezen, és az eltűnés során sok esetben nem lép fel olyan mértékű stressz, ami befolyásolná a szagot.

Forrás: https://www.sciencenews.org/article/gene-people-dogs-scent-smell-stress?fbclid=IwAR1Yv4Hril1eRnLSygAaK4MOvuGPFtcBILGZ_OnTFo4BEXa0e8hjkB7gJ4I

süti beállítások módosítása
Google+