Köztudott, hogy a kutyák nagyon hatékonyan találják meg az eltűnt személyeket, bizonyos esetekben azonban nehézségbe ütközhetnek. Hiába a megfelelő tréning, és hiába megy minden tökéletesen a gyakorlások során, éles helyzetben mégsem mindig működik elvárt módon a keresés. Most úgy tűnik, mint oly sok minden másra, erre is a génjeinkben keresendő a válasz.
Az American Academy of Forensic Sciences nevű rendezvényen jelentette be idén februárban a genetikus Francesco Sessa, hogy a kutatások alapján úgy tűnik, bizonyos génekkel rendelkező embereket nem találnak meg a nyomkereső kutyák, ha az emberek stressz alatt állnak. Ez magyarázhatja azt is, miért működik a kutyák képzése, és a tréning során minden tökéletesen, éles helyzetben pedig nem: ha a keresendő személy stressz hatása alá kerül, megváltozhat a szaga.
Sessa és kollegái a Foggiai Egyetemen azt vizsgálták, vajon a félelem megváltoztathatja-e az ember szagát annyira, hogy a kutya elvéti a keresendő személyt, valamint azt is, hogy a gének szerepet játszanak-e abban, mennyire könnyű egy adott embert megtalálni.
Előző kutatások során már fény derült arra, hogy a stressz kezeléséhez különböző verziójú szerotonin transzporter gének (SLC6A4) kapcsolhatók. Vannak, akik ennek a génnek a hosszabb, és vannak, akik a rövidebb verziójával rendelkeznek. A hosszabb verziójú génnel rendelkező emberek jobban kezelik a stresszt, mint a rövidebb génnel rendelkezők.
Sessa és munkatársai rövid és a hosszú génnel rendelkező férfi és női önkénteseket kerestek, akik néhány órán keresztül egy sálat viseltek, hogy a ruhadarab átitatódjon a szagukkal. Az első rész alatt az önkéntesek pólót viseltek, és nem érte őket semmilyen stressz. A kutatók ezután két szett pólót állítottak össze, egyet a férfiakéval és egyet a nőkével, majd két képzett nyomkereső kutya a sálak megszaglása után minden gond nélkül kiválasztotta a megfelelő pólókat 10 másik közül.
Ezután az önkénteseket stressz alá helyezték azzal, hogy nyilvánosan kellett beszédet mondaniuk. A stressz jelei természetesen mindegyik önkéntesen mutatkoztak, gyorsabban vert a szívük, a légzésük egyenetlenné vált. A kutyák három próbálkozásból kétszer most is megtalálták a pólók között azét a férfiét, és nőét, akik a hosszú génváltozattal rendelkeznek, de egyik kutya sem találta meg a rövid változattal rendelkezőkét, ami azt mutatja, hogy az ő szaguk jelentősen megváltozott a stressz hatására.
Sessa szerint az eredményeket még meg kell erősíteniük kiterjedtebb kutatással, és a csapat még nem vizsgálta, milyen módon változik meg a szag stressz hatására, de valószínűnek tűnik, hogy emiatt találnak meg a rendőrkutyák bizonyos embereket könnyebben, míg másokat nehezebben.
És míg ez valóban fontos eredménnyé válhat, ha megerősítik további kutatásokkal, nem szabad elfelejtenünk, hogy sok más tényező is közrejátszhat stresszhelyzetben, amiket egyelőre nem ismerünk, és természetesen azt sem jelenti, hogy a nyomkereső kutyák használhatatlanok, hiszen csak a rövid verzióval rendelkező embereket találják meg nehezen, és az eltűnés során sok esetben nem lép fel olyan mértékű stressz, ami befolyásolná a szagot.
