írta Burányi Virág
A környezetgazdagítás az abnormális viselkedésformák megjelenésének csökkentése mellett egyéb viselkedésproblémák megoldásában is segítséget nyújthat (Duncan 1997).
Abnormális és öncsonkító viselkedések (pl. szőrtépkedés és harapdálás főemlősöknél, tolltépkedés madaraknál, farok rágás macskáknál) mérséklése, esetleg megszüntetése (Baumans 2005, Duncan 1997, Wettlaufer & Smith 2010). Kimutatták, hogy a makákóknál alkalmazott környezetgazdagítás (pl. papírtépkedés, élelemadagoló kong játék) csökkenti az abnormális és öncsonkító viselkedésformák előfordulását. Egy nőstény leopárd krónikus szőrtisztogatása és farok nyalogatása azután csökkent, hogy egész csirketetemet kapott a takarmányozás során (Duncan 1997). Az állatkerti zsiráfok körében gyakori abnormális viselkedés a nem ehető tárgyak (pl. fal) nyalogatása. Ez valószínűleg a takarmányozással és a kérődzéssel áll kapcsolatban, miután lehetőséget biztosítottak számukra a természeteshez hasonló táplálkozásra, csökkent a sztereotip viselkedésük (Fernandez et. al. 2008).
A többi állattal szembeni agresszió csökkentése. Több faj esetében is igazolták, hogy a táplálék elrejtése és szétszórása a kifutóban csökkentette az állatok közötti agonisztikus viselkedést a takarmányozási idő alatt (Duncan 1997). A jó kifutó a vizuális akadályok és a megfelelő számú búvóhely segítségével is minimalizálja az agressziót (Baumans 2005). Menhelyen élő farkasoknál és kutya-farkas hibrideknél az emberi foglalkozás után nőtt az egyedek aktivitása, a barátságos viselkedések előfordulásának gyakorisága, többet játszottak egymással, emellett a sztereotip futkosás is csökkent illetve bizonyos egyedeknél meg is szűnt (http4).
A természetes, fajra jellemző viselkedésformák számának növelése. A környezetgazdagítás általában az egyedek közötti interakciók számát is fokozza, továbbá növeli a fizikai aktivitást: stimulálja, mozgásra ösztönzi az állatokat. Főemlősöknél (gorillák és orángutánok) azt találták, hogy az aktivitás leginkább új tárgyakkal növelhető (Duncan 1997).
A sztereotip viselkedéselemek gyakoriságának csökkentése és a passzivitás megszüntetése (Baumans 2005, Duncan 1997, http5). A pápaszemes medvék számára készített mézadagoló aktivitásra és célorientált viselkedésre sarkallja az állatokat, emellett csökkenti a sztereotip viselkedéselemek előfordulását (Fishbacker & Schmid 1999). A tigriseknél alkalmazott problémadoboz csökkentette az állatok táplálkozó viselkedésével (időre etetés) kapcsolatos frusztrációt, így mérséklődött a sztereotip járkálás (Jenny & Schmid 2002). A fókák számára nyújtott környezetgazdagítás csökkentette a sztereotip viselkedést (mintaúszás), emellett növelte a felderítő viselkedést (Hunter et. al. 2002). A rókák sztereotip futkosását szintén csökkentették a környezetgazdagító elemek, de leginkább egy megfelelő búvóhely segített, mert így kizárhatták a menekülést kiváltó ingereket (Duncan 1997).
A túlzott reaktivitás és a félelmi reakciók megjelenésének enyhítése, a reprodukciós képességek javítása (Baumans 2005, Duncan 1997). Bizonyos macskafélék vizeletéből kivont kortizol szintet vizsgálva dokumentálták, hogy a környezetgazdagítás (változatos terep, „macskabútor”) csökkenti az állatok stressz szintjét, sztereotip járkálását és passzivitását (Duncan 1997) Jobban képesek alkalmazkodni a környezetükhöz, könnyebben megbirkóznak a fogság okozta kihívásokkal, valamint egy stresszes esemény után hamarabb meg tudnak nyugodni (Baumans 2005, http5), illetve fokozza a felderítő viselkedésüket és növeli az aktivitásukat. Az is bebizonyosodott, hogy a stressz elnyomja a reproduktív funkciót (Duncan 1997), a környezetgazdagítás és a tréning (interakció a gondozóval, operáns kondicionálás) egyes fajoknál (pl. egzotikus kismacskáknál, sörényes farkasoknál) tenyésztési előnyöket is nyújthat, hiszen elősegíti a természetes szülői viselkedéseket (Cummings et. al. 2007).
Bizonyos egészségügyi problémák (pl. öklendezés, táplálék felböfögése gorilláknál) megjelenésének csökkentése. A nagyragadozóknak adott egész csontok, valamint nyersbőr javítja az emésztést és csökkenti a fogkőképződést (Duncan 1997). A stressz következtében nagyobb a megbetegedés valószínűsége, ám mindez megelőzhető a környezetgazdagítással, ha az állatok kevésbé stresszelnek a mindennapok során és jobban érzik magukat, az immunrendszerük hatékonyabban működik és kisebb a valószínűsége, hogy megbetegednek (illetve hamarabb meg tudnak gyógyulni) (http5).
A tanulási képességek javulása a változatos környezet következtében. Egy bonyolultabb, érdekesebb kifutóban jobban fejlődnek a neuronális és kognitív funkciók (pl. térbeli memória) (Baumans 2005, http5).
Könnyebben kezelhető állatok a környezetgazdagítás hatására, hiszen a gazdagítás részeként végzett tréning segítségével egyszerűbben kivitelezhető néhány orvosi kezelés (pl. vérvétel, vakcinázás, általános vizsgálat) és több alapvető művelet (pl. zsilipellhetőség, szállítás) (Baumans 2005, Duncan 1997). A gazdagítás során épül a gondozó és az állata közötti kapcsolat, hiszen az izgalmas eszközöket és élményeket az állat a gondozójához társítja (Animal Keepers' Forum).
Mindemellett a környezetgazdagítás nem csak az állatok számára előnyös: növeli a gondozó ismereteit az állatairól. A megfelelő gazdagításhoz az állatkerti ápolónak utána kell járni az állatok természetes viselkedésének, megfigyelni a fogságban élő állatokat, felismerni és megbeszélni a viselkedési problémákat, valamint saját kutatást tervezni, hogy kivitelezhesse a legjobb környezetgazdagítást az adott állatnál (Animal Keepers' Forum). Az állattartó-gondozó feladata, hogy megpróbálja csökkenteni/megszűntetni az abnormális és problémás viselkedésformák gyakoriságát. A jól megtervezett és gondosan kivitelezett környezetgazdagítás tehát éppen olyan fontos pontja az állatgondozásnak, mint a táplálás vagy az állatorvosi ellátás, ezért érdemes beépíteni a minden napi alapellátásba (Animal Keepers' Forum, Baumans 2005, Wettlaufer & Smith 2010).
A fentiek együttvéve hozzájárulnak az állat stabil fiziológiai és mentális állapotához. Segítségükkel az állat kiélheti kíváncsiságát, stimulálja érzékszerveit, ezáltal az hosszabb és egészségesebb életet élhet (Baumans 2005, Duncan 1997, Wettlaufer & Smith 2010). A gazdag környezet így valóban elősegíti a fogságban élő állatok jólétét (Mellen & MacPhee 2001).
Irodalomjegyzék:
- Animal Keepers' Forum, Vol. 29, No. 2, pp. 54-56. American Association of Zoo Keepers, Inc.
- Baumans, V. (2005): Environmental Enrichment for Laboratory Rodents and Rabbits: Requirements of Rodents, Rabbits, and Research. D.V.M. Utrecht University, Netherlands, 9 p.
- Cummings, D. & Brown, J. L. & Rodden, M. D. & Songsasen, N. (2007): Behavioral and Physiologic Responses to Environmental Enrichment in the Maned Wolf (Chrysocyon brachyurus). Zoo Biol. 26:331-343
- Duncan, A. E. (1997): A veterinary assessment of the risks and benefits of environmental enrichment. DMV, Detroit Zoological Institute, Royal Oak, 7 p.
- Fernandez, L. T. & Bashaw, M. J. & Sartor, R. L. & Bouwens, N. R. & Maki, T. S. (2008): Tongue Twisters: Feeding Enrichment to Reduce Oral Stereotypy in Giraffe. Zoo Biol. 27:200-212
- Fishbacher, M. & Schmid, H. (1999): Feeding Enrichment and Stereotypic Behavior in Spectacled Bears. Zoo Biol. 18:363-371
- Hunter, S. A. & Bay, M. S. & Martin. M. L. & Hatfield, J. S. (2002): Behavioral Effects of Environmental Enrichment on Harbor Seals (Phoca vitulina concolor) and Gray Seals (Halichoerus grypus). Zoo Biol. 21:375-387
- Jenny, S. & Schmid, H. (2002): Effect of Feeding Boxes on the Behavior of Stereotyping Amur Tigers (Panthera tigris altaica) in the Zurich Zoo, Zurich, Switzerland. Zoo Biol. 21:573-584
- Mellen, J. & MacPhee, M. S. (2001): Philosophy of Environmental Enrichment: Past, Present and Future. Zoo Biol. 20:211-226
- Wettlaufer, D. & Smith, L. (2010): Enrichment Suggestions for Captive-born, Hand-reared Jackals Held in Captivity. Cheetah Outreach, Cape Town, 17 p.
- http4 http://kutyakutatas.blogspot.hu/2014/02/farkashibrid-ember-kapcsolat.html EBológia - Farkashibrid ember kapcsolat 2016.03.01.
- http5 http://rainbowsnakes.tumblr.com/post/119229812584/environmental-enrichment-for-reptiles-what-why Environmental Enrichment for Reptiles 2016.03.01.