unDOGmatik

unDOGmatik

Pozitív gondolkodás – pozitív képzés

2015. március 06. - unDOGmatik

puppy-potty-training.jpgírta Michael Baugh

Mindannyian ismerjük azt a bizonyos pillantást. Félrebillentik a fejüket, és ránk néznek elcsigázott tekintetükkel. Olyan, mintha azt mondanák: „Ember, az Isten szerelmére, mit képzelsz?”. A kutyánk Stewie így néz ránk nap mint nap.

Ha engem kérdeznek, a kutyáink pont a megfelelő kérdést teszik fel. Hogy mit gondolunk és hogyan érzékeljük a világunkat, nagyrészt azon múlik, hogyan érezzük magunkat és hogyan viselkedünk mi emberek. Aaron Beck pszichiáter írt az észlelésről és annak depresszióra, kapcsolati problémákra és egyéb pszichoszociális betegségekre gyakorolt hatásáról. Beck és más kognitív viselkedésterapeuták számára annak a trükkje, hogy jobban érezzük magunkat és jobban éljünk, azzal kezdődik, hogy megváltoztatjuk a gondolkodásmódunkat. Hmm, van értelme.

Szóval, gondolkodjunk el a kutyánkról egy percre. Még jobb: gondolkodjunk el arról, hogyan gondolkodunk a kutyánkról. Álljunk meg egy pillanatra, és hagyjuk, hogy néhány véletlenszerű gondolat átfusson az agyunkon. A kognitív terapeuták úgy hívják ezeket, hogy „automatikus gondolatok”. Ezek azok a dolgok, melyeket anélkül gondolunk, hogy gondolkodnánk. Mint kiképző, csomó ember automatikus gondolatát hallhatom a kutyáikkal kapcsolatosan. A legtöbb nem igazán felemelő. „Makacs.” „Túlzottan zavarja a többi kutya.” „Agresszív.” „Szégyenlős.” „Nem fogja megcsinálni.” „Nem szereti a jutalomfalatot.” És íme az örök kedvencem: „A kutyám domináns.” Kibővítheti a listát, ha szeretné. Betölthetnénk ezekkel az oldalt.

A negatív gondolkodás olyan, mint a méreg. Különösen igaz ez a kutyák képzésénél. A gondolataink és hiedelmeink szűrőként szolgálnak mindennel kapcsolatban, amit észlelünk és tapasztalunk. Közvetlenül és késedelem nélkül befolyásolják az érzéseinket és a tetteinket. Íme egy példa:  a kutyánk felugrál a látogatóra. Talán úgy gondoljuk, a kutya „rossz”, vagy „túlzottan barátságos”. Ettől reménytelennek és dühösnek érezzük magunkat. Ennek eredményeként lehet, hogy feladjuk a próbálkozást azzal kapcsolatban, hogy segítsünk a kutyának megváltoztatni a viselkedését (tévesen azt gondolva, hogy a képzés veszett ügy). Vagy ami még rosszabb, dühünk oda vezet, hogy durva vagy bántalmazó módszert alkalmazzunk.

Nézzük meg pontosan ugyanezt a forgatókönyvet még egyszer. Az egyetlen dolog, amit megváltoztatunk az, hogyan állunk a helyzethez. A kutyánk még mindig felugrál a látogatóra, de ahelyett, hogy negatívan (és hibásan) gondolkodnánk róla, észrevesszük, hogy a kutyánk azt a viselkedést produkálja, amit a legtöbb kutya. Talán érzünk némi vigaszt, tudva, hogy a viselkedés megváltoztatható (ha a kutyám megtanult felugrálni emberekre, akkor meg tud tanulni más dolgokat is). Nincs reménytelenségérzés vagy düh. Képesek vagyunk nyugodtan, ésszerűen cselekedni. Taníthatunk a kutyának néhány új dolgot.

A lényeg ebben, hogy a kutya képzése igazából a fejünkben kezdődik. Igen, magában foglalja az időzítést, a szem-kéz koordinációt, a tudást és a jártasságot. De az egészet kidobhatjuk az ablakon, ha nem a megfelelő hangulatban vagyunk. Itt az ideje kigyomlálni néhányat azok közül a negatív gondolatok közül.

  • Első lépés: legyen tudatában a saját negatív gondolatainak. Néhányuk egészen nyilvánvaló. Ha azt motyogja: „hülye kutya”, akkor ezt nyugodtan fel is vésheti mint negatív gondolatot. De vannak, melyek ettől szövevényesebbek lehetnek. Íme a kedvenc módszerem, hogyan azonosítsuk a negatív gondolatokat a kiképzésben. Kérdezze meg magától: „Segít ez a hiedelem vagy viselkedés képezni a kutyámat, vagy csak felidegesít és összezavar?” Ha az utóbbi, dobja félre a gondolatot. Negatív és emiatt hasznavehetetlen.
  • Második lépés: gondoljon jó dolgokra. Giling-galangnak és Pán Péternek működött. Nem, nem viccelek! Gondoljon szép dolgokra és képzelje el, hová mehetnek a kutyájával. Azt javaslom, kezdjen el szépen beszélni a kutyájáról. Amikor alkalma nyílik rá, hogy elmondja valakinek, milyen okos is a kutya, vagy milyen gyorsan is tanul, tegye meg. Aztán lépjen eggyel tovább és mondja el a kutyájának milyen csodálatosnak tartja. Talán meg fogja érteni. Talán nem. De azzal, hogy kimondja a pozitív gondolatot, automatikusan sokkal eredményesebben kezd gondolkodni a kutyáról és a képzésről is.
  • Harmadik lépés: vizualizáció. Már most is minden nap csinálja. Lehet, hogy feltérképezi a fejében az útvonalakat mielőtt a volán mögé ül. A golfozók elképzelik, hogy a labda belekerül a lyukba, mielőtt egyáltalán megütik a labdát. A fejünkben mondjuk ki a dolgokat először, és csak aztán hangosan. Szóval miért ne képzelje el, hogy képzi a kutyát? Képzeljen el egy szép, határozott ülést. Lássa a kutyát, ahogy lábhoz kerül. Képzelje el, hogy anélkül üdvözli a vendégeit, hogy felugrálna. Ha jó viselkedéseket lát lelki szemei előtt, akkor kiszorítja a negatív gondolatokat. Már úton is van a jobb eredmények felé.
  • Negyedik lépés: építsen a sikerre. Tegye a pozitív gondolkodást az életmódjává, ahogy a pozitív képzést is. Minél kevesebb negatív hiedelem állja útját, annál több sikert ér el. Minél több sikert ér el, annál magabiztosabb és pozitívabb lesz a gondolkodásmódja. Láthatja, hogyan növekszik ez a hozzáállás a végén sikerré.

Egyikünknek sem azért van kutyája, hogy negatívan gondolhasson rá. Egyikünk sem akar egy semmilyen kapcsolatot a kutyájával. És határozottan egyikünk sem akar belebukni a kutyája képzésébe. Mindenesetre tehát szabaduljon meg bármitől, ami útjában áll annak, amit igazán akar: egy erőteljes és kielégítő kapcsolatot az állattal, akit szeret.

Gondolkodjon, érezze jól magát és cselekedjen eszerint.

Michael Baugh CDBC, CPDT-KSA

(Michael Baugh tréner Houstonban. Agresszióval és félelemmel küzdő kutyákra specializálódott.)

Az eredeti tartalom itt érhető el:  http://www.michaelbaugh.com/2014/06/27/positive-thinking-positive-training/ . A fordítás Michael Baugh írásbeli engedélyével jelent meg.

 

 

süti beállítások módosítása
Google+